A Texasi Sikló
Melyik a legveszélyesebb kígyó a világon?
Nem a csörgőkígyó, nem a kobra, ha nem egyszerűen a sikló.
Melyik a legveszélyesebb kígyó a világon?
Nem a csörgőkígyó, nem a kobra, ha nem egyszerűen a sikló.
Szeretem a denevérek vijjogását. Tíz óra előtt már hallani őket, van bennük valami megnyugtató. A tücskökkel együtt, pedig még a távoli autók és a közeli kutyák vonyítását is képesek elfeledtetni. A fákon, a levelek csak egyszerűen: vannak. Fönt mindig ragyog az ég, néha felhőkkel, azok vöröses színben visszaverik a városok és falvak fényét. S ha deres az éjjel, akkor a csillagok villóddzanak; jelezve felettünk is van élet.
- Mea Culpa.
Napi mappám, nem tudom merre van. Nem is fontos, úgy is, csak pár bejegyzés volt benne. Most ide írnom kéne lekörmölni a gondolataimat. Igazából tudom, a gondolataim, tetteim és érzéseim nem fontosak. Mindössze csak olykor ki kell elégítenem a grafomániámat, mely napról napra nő, ha nem teszek vele semmit. Az én dolgom, hogy fölhasználjam. Ha jól bánok vele és egy kialakított tett-rendszerben alkalmazom, akkor segíthet is.
A könyvek kezdő mondata sok esetben olyan, mint egy jó reklám ami ha tetszik, akkor továb haladunk az olvasásban. Nem is igazán bevezető, hisz az előszót jócskán követi, az első mondat maga az írás, a könyv húsából egy rész. Megbízhatunk benne, hitelesebb ezer borítót tarkító képtől és dicsérő kritikáktól.
- Nem hittem, hogy küzdelmem ennyire realisztikus, és sokat jelent.
Hangulatember vagyok, azt hiszem ez hiba. Néha hónapokig hozzá sem nyúlok dolgokhoz, aztán egyszer csak mindennel el kezdek bűvészkedni. Most - még mindig - nem igazán van kedvem írni, legalábbis ide nem. Majd holnap talán...
Nem
halhatatlan.
A fotósokat az iskolámban igen csak szívatják. (Köztük engem is.) Például nekünk elvileg jobban kéne tudni rajzolni a dekoratőröknél és úgy általánosságban mindenkitől, aki csak él és mozog és ráadásul a rendelkezésre álló 6 - 4+2 - évből csak kettő az, amikor hozzálátunk a fotógráfia tanulásához.
HELLO! Szervusz! Szia!
Hónapok óta először írok. Ez idő alatt természetesen nem haltam meg
s nem is hagytam föl az írással - ahogy azt ezen sorok is
hűen alátámasztják. Akkor hát mi történt?
Volt nálam, először csak heteknek induló, majd aztán hónapokká
növő Internet-hiány. Melybe csodák-csodájára nem pusztultam
bele. Itthon most úgy már egy-másfél hete van masszívan
Net. Időm egy részét azzal töltöm, hogy az olvasatlan levelek
nagy hányadát fontossági sorrendbe rakom és olvasásuk után rávetem
magam az >>Írás<< felületre.
Te is unatkozol? Én igen.Aki szintén unatkozik az leírhatja
ide.
Én nem tudom most miért unatkozok. Választ nem is akarom
tudni...ha pedig találnék az valószínű hogy
még unalmasabbá tenne.
Most megyek és talán megnézem a dobozban, aa..híradót...a
Blogter valamiért nagyon le van eresztve, ami mégjobban
deprimál
A vasárnapi hangulat tenné ezt vagy, valami más??
Akinek van hozzáfűzni valója, észrevétele az nyugodtan
leírhatja
"...És elindulok. De maradnak a madarak, dalolva,
Tamási Árontól: "Ha politikusok mutatós módon veszekednek is, egyszer eltűnnek; de a népek maradnak, és a sorsukon csak könnyítnek, ha egymással békében élnek. "